A test is öregszik…

Egy rendkívül értékes olaj története

A pierre fabre vezette Laboratoire galénic hozzájárulásával lapunk hasábjain az alábbiakban egy csodálatos írást közlünk, amely hármas értelemben hívja utazásra olvasóit. Útrahívás ez a szó földrajzi értelmében, hiszen marokkóba látogatunk. de utazunk az időben is, visszafelé, egy a régmúltban gyökerező, ősi növény nyomába eredünk. Végül pedig utazunk a gondolat szárnyán, a kellős közepébe egy titoknak, amelyben a fejlődés útján egymásra talál az emberi tudomány és a természet bölcsessége.

Marokkó déli tájain emberemlékezet óta őshonos a számos szempontból igazi áldásnak számító argánfa, más néven „vasfa” vagy „marokkói olajfa”. Az asszonyok nemzedékről nemzedékre adják át egymásnak a tudást, hogyan lehet hasznosítani értékeit a táplálkozásban, a tradicionális gyógyításban és a szépségápolásban. A Laboratoire Galénic úttörő kezdeményezéssel azt a célt tűzte maga elé, hogy e fában és a hozzá fűződő emberi hagyományban rejlő értékeket a modern dermokozmetika legújabb kezelési eljárásai számára is hozzáférhetővé teszi. Laboratóriumaiban argánolaj felhasználásával előállított kozmetikai készítményeket fejlesztett ki. A természeti kincs kiaknázásához tudományos kutatások eredményeit használta fel, de nem elégedett meg ennyivel. Olyan eljárást akart kidolgozni, amellyel hosszú távra garantálhatja a fejlődést. S erre nagy szükség is volt, mert az argánfa, sok más növényhez hasonlóan, igencsak veszélyeztetett növényfajta. Pierre Fabre ezért úgy döntött, hogy vállalata részt vállal az értékes fa származási területének társadalmi, gazdasági és ökológiai fejlesztésében. Az argánfa kutatására és védelmére társadalmi szervezetet hoztak létre. A VI. Mohamed alapítvány tevékenységi körébe a terület biodiverzitásának megőrzése ugyanúgy hozzátartozik, mint a kulturális identitás védelme. Minden újonnan ültetett facsemete egyegy újabb siker. Lássuk hát ennek a kalandos vállalkozásnak a történetét!

Dél-Nyugat Marokkó, a folyékony arany hazája

Marokkó a legendák és csodák országa. Legértékesebb kincse azonban minden bizonnyal az argánfa, latin nevén az Argania spinosa. Az argánfa, avagy „életfa”, „vasfa”, marokkói olajfa”, amelyet berber nevén „Argân”-nak neveznek, a marokkói erdős vidékek egyik legjellegzetesebb fafajtája. Feltehetően a földtörténeti harmadkorban jelenhetett meg a vidéken, abban az időben, amikor a marokkói partokat és a Kanári-szigeteket vélhetőleg földsáv kötötte össze egymással. A fafajta elterjedése minden bizonnyal a dél-nyugat marokkói partok mentén kezdődhetett. Ma a legnagyobb mennyiségben Essaouira, Tiznit, Taroudant, Agadir környékén fordul elő. Ez az egyedülállóan ritka fafajta a természet kiszámíthatatlan szeszélyeinek jóvoltából tökéletesen alkalmazkodott e rendkívül száraz vidék adottságaihoz, amely kedvezőnek bizonyult elterjedéséhez. Ez az évezredes, minden viszontagságnak ellenálló, vadon élő, csodálatos fa a maga törvényei szerint mindig akkor és ott nőtt, amikor és ahol csak akart. Lombjai között vadmókusok éltek, amelyek a fa gyümölcseit úgy raktározták el, hogy a földbe ásták, megfelelő körülményeket biztosítva ezzel a kicsírázásukhoz…

Az argánfa a marokkói sivatag közepén az élet forrása

Az argánerdők sokféle szerepet töltenek be az ökológiai rendszerben, de számos funkciójuk közül kiemelkedik egy. Délen, a sivatag határvidékein az argánerdők jelentik az utolsó „zöld függönyt”, amely dacolni képes az elsivatagosodást előidéző tényezőkkel. Csomós szerkezetű, rücskös felületű fa, amely a sziklás vidékek kevéske földjében is megkapaszkodik, gyökeret ver és nagyra nő, ott is, ahol a legkevésbé várnánk. Egymásba fonódó ágakból álló, hatalmas, bokorszerű lombját csonkokkal teli, rövid törzs tartja, amely mintha az évek súlya alatt hajlott volna meg, miközben mindvégig fenségesen és méltósággal hordozta tetején az óriási, sűrű, zöld kupolának látszó lombkoronát. Az argánfa, akárcsak az ezeken a déli vidékeken élő ember, ügyet sem vet a talajerózióra, a szárazságra, a tomboló szélviharokra és az időjárás viszontagságaira… Átlagon felüli fiziológiai tulajdonságainak köszönhetően az argánfa a gyakran 50 ˚C felett és 0 ˚C alatt váltakozó, szélsőséges klimatikus viszonyok ellenére is képes fennmaradni és regenerálódni. Rendkívülinek számító élettartama 250 és 300 év közé esik. Aïn Tamalokte erdejében szigorú védelem alatt áll egy Ardif argánfájának nevezett egyede a fajnak, amelyet soha nem látott méreteivel a legidősebb élő argánfaként tartanak számon. Több mint 6 méter széles és 7 méter magas. Minthogy az argánfa kerületének éves növekedése 0,5 és 1 cm között mozog, ez a kivételesen magas életkort megélt példány nagyjából 600 éves lehet. A szárazsághoz való alkalmazkodóképességének és akár 50 méteres mélységbe hatoló gyökereinek köszönhetően az argánfa a sivatag térhódítása elleni harcban „természetes fegyver”-nek számít. Ennek ellenére a Sousse-i alföldön egyes helyi gazdálkodók nemkívánatosnak tartják jelenlétét, és helyébe inkább narancsligetet vagy melegházakat telepítenének. Amíg azonban az argánfa életben maradásához évente elegendő mintegy 200 liternyi víz, addig a narancsfa éves vízszükséglete eléri a 10 tonnát is. A vidéki emberek életének olyannyira szerves részét képezte az argánfa, hogy az évek során számos legenda és hiedelem szövődött alakja köré. Egyesek azt állítják, hogy az argánfa a lelkek védelmezője. Mások azt mondják róla, hogy elmulasztja a haragját annak az embernek, aki ruhájából egy kis darabot ágai közé tűz az egyik tüskére, s hagyja, hogy a szél átjárja. Megint mások szentül hiszik, hogy az argánfa szerelmet hoz az asszony számára, ha lombjában elrejtőzve Istenhez férjért imádkozik.

Egy csodálatos történet: a gyümölcstől a folyékony aranykivonatig

A homokra emlékeztető, mézes színű, „sivatag aranyának” is nevezett argánolaj, melyet kizárólag Marokkóban állítanak elő, legendás történettel rendelkezik.

A szüret
A virágzást zöld vagy világossárga színű, körte nagyságú csonthéjas gyümölcsök érése követi. Ezek belsejében egy, kettő vagy három különálló gyümölcsbél található, melyek kivonata az értékes olaj. Amint kezünkbe vesszük a szemcsés héjú kis gyümölcsöt, mintha máris éreznénk minden varázsát annak a világnak, amely megnyitja előttünk kapuit. Június és szeptember között a nők kisebb csoportokat alkotva, énekelve indulnak az argángyümölcs szüretre. Az emberbe egy életre bevésődik ennek a különös szépségű jelenetnek az emléke. Amikor a kosarak színültig teltek gyümölccsel, olyan helyre viszik, ahol a földön szétterítve két hétig, egy hónapig száríthatják a csonthéjas diókat. Ez a csonthéjak feltörését megelőző, ma már legtöbbször gépesített munkafázis kihagyhatatlan és nagyon fontos.

A diótörés
A gyümölcs feldolgozásának első szakaszában a csonthéjas termésről el kell távolítani a rászáradt gyümölcshúst, amely borítja. Ezután kezdődhet a dió feltörése és az értékes gyümölcsbél kiszabadítása csonthéjágyából. A dió feltörésére gránitkövet használnak. A munka nagy ügyességet kíván. A sima felületű, csúszós magot két ujj közé fogva ráhelyezik a malomkőre, miközben a másik kézzel egy gömbölyű, nagy kavics formájú kővel erős ütést mérnek a gyümölcshéjat két részre tagoló barázda vonalában. Az így feltört csonthéjból már ki lehet emelni a gyümölcsbelet. A kövek között összeroppanó dióhéj reccsenése összekeveredik a rituális munkadalokat éneklő asszonyok hangjával, és a dióhéjból elő-előtűnik a sápadtfehér színű, értékes gyümölcsbél, amelyet hatalmas, színes kosarakba dobálnak.

A pörkölés mint döntő fontosságú munkafázis
A pörkölés mindig kézzel történik, kis agyagkemencére vagy parázzsal fűtött tűzhelyre helyezett edényben. A páncéljuktól megszabadított és összetört dióbelet kis adagonként nagy felületű, lapos agyagedénybe teszik, az edényt pedig a tűz vagy a parázs fölé. A művelet nagyon érzékeny pontja az olajkészítésnek, mert a gyümölcshúst úgy kell megpörkölni, hogy meg ne égjen, különben tönkremenne a benne található értékes vitaminok és zsírsavak egy része és az utánozhatatlan mogyoróíz, amely az argándióból készült főzőolaj különleges jellegzetessége. A kozmetikai felhasználásra szánt gyümölcsmennyiséget még alacsonyabb hőfokon pörkölik, hogy a belőle nyert olaj kristálytiszta legyen. Ezt a feladatot csak a legnagyobb tapasztalattal rendelkező asszonyok végezhetik. Állandóan felügyelik és alacsony hőfokon tartják a tüzet vagy parazsat, a dióbelet pedig egy falapát segítségével nagy szakértelemmel kevergetik, hogy egyenletesen és csak egészen finoman pörkölődjön meg. Az agyagedényben pörkölődő dióbél mindeközben ínycsiklandó illatot áraszt.

A fáradhatatlan munkát igénylő köpülés
A megpörkölt dióbelet ezután adagonként az „azerg” nevet viselő kézi malomba helyezik. Eljött a pillanat, amikor a dióból végre készülni kezd a folyékony halmazállapotú olaj. A műveletet végző asszony párnákkal borított tarka gyékényre ül, s egy anyáról lányára szálló, eltanult mozdulattal néhány maroknyi pörkölt dióbelet helyez a gránitmalom alsó kövének közepére. A felső malomkövet lecsukja, és fáradhatatlanul tekerni kezdi az óramutató járásával ellentétes irányban, hol az egyik, hol a másik kezével forgatva a követ… A mozdulatok nyomán aztán a malomkő szélén lassan megjelenik és folydogálni kezd egy alsó tartályba a karamellszínű, nyálkás, viszkózus pép.

A keverés tudománya

Az asszony a sajtolás végeztével térdelő testhelyzetet vesz fel a gyékényen, és hosszú, nagy gondot igénylő munkába fog. A sajtolás során nyert pépet gyúrni, dagasztani kezdi, pontosan meg nem határozott, szinte titokként őrzött mennyiségben vizet ad hozzá. A maszszából az olaj kinyeréséhez sok idő, türelem és kitartás szükséges. 1 liter olaj 8 órai kemény munkával állítható elő. A kezek fáradhatatlanul járnak, gyúrnak, dagasztanak, és mintha csak valami antik legenda elevenedne meg a szemek láttára, egyszer csak megindul, csordogálni kezd a kis aranypatakocska… Amikor a masszából egyetlen csepp olajat sem lehet már kisajtolni, maroknyi kő méretű argánolaj pogácsákká formázzák az anyagot, és a cipókat az agyagtál széle mentén körberakják. A tál alján pedig ott ragyog az aranyszínű olaj, amit aztán leszűrnek, és üvegekbe töltenek. Napjainkban a sajtolás munkafázisát már gépekkel végzik. A munkafolyamatnak ebben a részében jön létre az olajpogácsák anyaga, amely hatóanyagokban igen gazdag, és a kozmetikai készítmények gyártásának alapját képezi. Másfelől pedig szintén ugyanennek a munkafolyamatnak az eredménye az aranyossárga argánolaj, amelyet egy tartályban fognak föl. 2-3 napon keresztül ülepítik, azután újra leszűrik, hogy tökéletes tisztaságú legyen. Az argánolaj minőségének garanciája az Écocert márkanév.

A jövő az argánolaj pogácsa
Az olajgyártás során keletkező, szaponinban gazdag olajpogácsa argánolajjal együtt használva egyes kozmetikai készítmények gyártásának alapja. E két alkotóelem együttes hatása képezte tárgyát Pierre Fabre Dermo-Cosmétique szabadalmának, melyet a Galénic „Argán” nevet viselő ápolókozmetikum családjának termékeire nyújtott be. Ma az argánolaj pogácsa összetevőinek jótékony hatását számos klinikai tanulmány és kísérlet vizsgálja.

Az argánfa- művelés társadalmi és gazdasági következményei

• Közel 2,5 millió marokkói él közvetlenül vagy közvetetten az argániparból. Ez a szám 80%- ban földművelésből élő falusi parasztot, 20%- ban pedig termelőket jelent.
• Marokkóban a nők 40%-a írástudatlan (2004- es számadat). E probléma enyhítésére az írásolvasás oktatására tanfolyamok indulnak.
• A női termelőszövetkezetek 93%-ban hagyományos jellegűek, és több mint 3 000 tagot számlálnak. A tagok átlagos évi argánolaj-termelését tagonként 125 literre becsülik.
• Marokkó összes argánolaj-termelése éves viszonylatban 32 000 tonna.
• Az argánolaj-termelésnek köszönhető havi jövedelem 9 000 és 15 000 dirham között mozog háztartásonként. (A havi átlagjövedelem az országban egyébként 2000 dirham, ami 180 eurónak felel meg.)
• Minden egyes argánfa évente 8-10 kg dióbelet ad. 1 liter olaj előállításához 30 kg argándióra, illetve 2,5 kg dióbélre van szükség.
• Az ágazat 80 000 tonna argándió héjat termel ki évente, amelyet fűtőanyagként hasznosítanak.

Az argánolaj "az élet forrása"

A nők több mint 1 000 éve használják a jótékony hatóanyagokat tartalmazó argánolajat arcuk, kezük és testük bőrének ápolására, a szél, a homok és az erős napsütés elleni védelemre. Mogyoróra emlékeztető, kitűnő íze miatt az étkezési argánolaj igen keresett terméknek számít. Az élelmiszergyártó cégek különösen magas telítetlen és telített zsírsavtartalma miatt rendelik meg nagy mennyiségben. Kozmetikai szempontból tulajdonságai ugyanolyan értékesek. Az argánolaj 99%-ban gliceridfrakciót tartalmaz, főképpen zsírsav triglicerideket és egy el nem szappanosítható frakciót. Az argánolajban található mintegy 80%-nyi telítetlen zsírsav összetevői között szerepel a linolénsav, az omega 6, valamint az alfalinolénsav, az omega 3.Az omega 6 zsírsav a membránanyagcserét szabályozó prosztaglandin bioszintézisében és a bőr immunrendszerében fejti ki hatását. Fontos szerepet játszik továbbá a hámréteg permeabilitásának fokozásában. Az argánolaj szappanosíthatatlan frakciója főként tokoferolt, azaz a szabadgyökök elleni harcban fontos szerepet játszó E-vitamint tartalmaz, valamint szterolokat, amelyek a sejtmembránok vázszerkezetének felépítésében vesznek részt. Tartalmaz továbbá xantofi ll karotinoid pigmenteket, amelyek kitűnő hatással rendelkeznek a káros sejtburjánzás megelőzése terén, és a foto-oxidáció gátlásában.

Tudományosan elismert jó tulajdonságok
• Az argánolaj harcol a bőr kiszáradása és fiziológiás öregedése ellen, helyreállítja a hidrolipid réteget és fokozza a sejtek táplálékellátását. Újra beindítja és stimulálja a sejtek oxigénellátását, javítja a sejtek közötti kötőanyag minőségét.
• Segít megelőzni a ráncok kialakulását, és akadályozza a bőr rugalmasságvesztését .
• Semlegesíti a szabadgyököket és védi a kötőszövetet.
• A bőrnek fényt, ragyogást kölcsönöz.
• Lágyítja, selymesebbé teszi a hajat, és ápolja a hajas fejbőrt.
• Megerősíti a törékeny körmöket.

Bizonyított hatás, igazolt eredmények
A Pierre Fabre Dermo-Cosmétique szigorúan kidolgozott tudományos vizsgálati programot indított az argánolaj tanulmányozására. A vizsgálatok
eredményei:
- korneometriával igazolták az argánolaj rendkívüli hidratáló hatását;
- a bőr mikrorelief-analízisével kimutatták a száraz bőrt tápláló és újrastrukturáló hatását;
- polarizált fénysávok projekciós technikájának alkalmazásával bizonyították bőrfeszesítő hatását;
- fizikokémiai tesztekkel igazolták antioxidáns tulajdonságát.
Argánolaj jelenlétében a hámréteg sejtjeinek szerkezete funkcionálisan javul, működése optimalizálódik, és életképessége tökéletesen helyreáll. A Laboratoires Pierre Fabre klinikai vizsgálatai és megfi gyelései egyrészt az argánolaj tartalmú kozmetikai készítmények hatékonyságát, másrészt pedig a felhasználók bőrreakcióit, a készítményekkel szembeni toleranciáját vizsgálták. Az argánolaj in vivo tesztjeihez több különböző protokollt is kidolgoztak, más és más tematikával, változó paraméterekkel. A tesztek első fázisában bőrgyógyászok felügyelete mellett tesztelték a kifejlesztett termék hatásait, annak érdekében, hogy bármely bőrtípusú felhasználó számára jól tolerálható terméket hozzanak forgalomba. Azután a készítmények felhasználói körében végzett vizsgálatok következtek. Miután a Galénic márkanévhez szorosan hozzátartozik, hogy a gyártó maximálisan igyekszik kielégíteni vásárlói igényeit és elvárásait, felhasználói kérdőívek elemzésének segítségével azt vizsgálták, miféle tapasztalatokról számolnak be a termék kipróbálásában résztvevők: meg vannak- e elégedve a készítmény hatékonyságával, használatát kellemesnek és kényelmesnek tartják-e kozmetikai szempontból. Ezzel párhuzamosan, a tesztek eredményeinek objektiválására megerősítő biometrológiai és klinikai vizsgálatokat is végeztek. Az Argan-termékcsalád anti-age készítményeivel végzett kezelés után a ráncok mennyisége és mélysége bizonyítottan csökkent. Az eredményeket polarizált fénysávok projekciójával elemezték, amely vizsgálati technika tökéletesen alkalmas a bőr topográfi ai változásainak objektív nyomonkövetésére. A hám- és az irharéteg alapos áttekintésére ultrahangos vizsgálatot is végeztek. Az alkalmazott ultrahang-készülék hasonló ahhoz, amit gyógyászati célokra használnak. E készülék segítségével pontos méréseket végeztek a bőr egyes rétegeiben, és az ott végbemenő valamennyi változást a termékkel folytatott kezelés teljes időtartama alatt folyamatosan fi gyelemmel kísérték.

Bogdán Dorka
About Bogdán Dorka 178 Articles
Kevesen ismerik az igazi Bogdán Dorka-t, de a legfontosabb két dolog, amit tudni kell, hogy az optimista és precíz, természetesen barátságos, szemlélődő és racionális, de kisebb dózisokban, és gyakran elkényeztetik a nem érzéketlen szokások is. Az optimizmusa azonban, amiért gyakran imádják. A barátok gyakran számítanak róla és romantikus természetükre a szükség idején. Persze senki sem tökéletes, és Bogdánnak számos hibája van. A tisztesség és az instabilitás hajlamos az úton járni, bár inkább személyes szinten, mint mások számára. Szerencsére a pontossága általában ott van, hogy enyhítse a fújásokat.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*